Rokonok		2004.03.09. 19:57
Móricz Zsigmond ROKONOK színmű két részben Színpadra alkalmazta: Jordán Tamás Szereplők: Kopjáss István UNGVÁRI ISTVÁN Kisfaludy-díjas Lina, a felesége DÓSA ZSUZSA Kisfaludy-díjas Magdaléna AGÓCS JUDIT Kardics, bankigazgató TÖRÖK ANDRÁS Polgármester NÁDHÁZY PÉTER Berci bácsi SZILÁGYI ISTVÁN Aase-díjas Dr. Martiny JÁGER ANDRÁS Főmérnök FÉSŰS TAMÁS Kati néni HORVÁTH IBOLYA Aase-díjas, Örökös Tag Dr. Péterfi BETZ ISTVÁN Imrike VARGA VIKTOR Nauszidler KSZEL ATTILA Sáfár Éliás MÁTÉ RICHÁRD Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY Jelmeztervező: HRUBY MÁRIA Jászai-díjas Zenei szerkesztő: BOLDOG IVÁN Rendezőasszisztens: MÁTÉ RICHÁRD Rendező: ILLÉS ISTVÁN Jászai-díjas Szerb Antal 1934-ben írja: "Móricz Zsigmond művészete áttörte azokat az egyre áttörhetetlenebb határokat, melyek az elitet az átlagolvasótól elválasztják! Neki sikerült, hogy ugyanaz az alkotás magas irodalom és széleskörű publikumsiker legyen. Neki sikerült, hogy egy személyben legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen." Ma a "szórakoztató irodalom", a valóság-show-s sótlanság, a semmit mondás eluralkodása idején Móricz Zsigmond művét bemutatni szellemi felüdülés, gazdagodás nézőnek, színháznak egyaránt.

Ványa bácsi		2004.03.09. 19:54
Anton Pavlovics Csehov: VÁNYA BÁCSI Fordította: Morcsányi Géza Szereplők: Asztrov MASZLAY ISTVÁN /Szent István-díjas/ Marina BARANYAI IBOLYA /Jászai- és Szent István-díjas, Örökös Tag/ Vojnyickij GÁTI OSZKÁR /Jászai- és Kisfaludy-díjas/ Szerebrjakov KOVÁCS ISTVÁN m.v. Tyelegin SZILÁGYI ISTVÁN /Aese- és Gobbi-díjas/ Szonya KISFALVY KRISZTINA Jelena Andrejevna SZINA KINGA Marija Vasziljevna GYÖNGYÖSSY KATALIN /Jászai- és Szent István-díjas/ Anfisza, szolgáló BALLA ICA /Aase- és Déryné-díjas, Örökös Tag/ Díszlet: CSANÁDI JUDIT /Jászai-díjas/ Jelmez: GLÓRIA VON BERG Rendezőaszisztens: HEGEDÜS ILDIKÓ Rendező: SZÁNTÓ ERIKA Hiszem, hogy Csehov Ványa bácsiján nem fog az idő. Rólunk szól. Megírásának idején, ma és mindörökké az emberek - nők és férfiak, fiatalok és öregek - segélykérőn nyújtják ki kezüket egymás felé és tárják fel szívüket. Valamennyien létünk értelmét keressük, s ehhez társat akarunk. A barátság, a szerelem, a szeretet, de még haragunk és gyűlöltségünk is csak a másik ember lététől kap értelmet. Emberi viszonyok védőhálója adja a biztonságunkat és emberi viszonyok hálójában, vergődünk.

Rómeó és Júlia		2004.03.09. 19:48
Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA tragédia két részben Fordította: Nádasdy Ádám Szereplők: Escalus herceg, Verona ura ÁTS GYULA Jászai-díjas Mercutio, a herceg rokona POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ Párisz, fiatal gróf, a herceg rokona TUREK MIKLÓS Montague, veronai családfő, a Capuletek ellensége FÉSŰS TAMÁS Lady Montague, a felesége HORVÁTH IBOLYA Örökös Tag Rómeó, a fiuk MESTERHÁZY GYULA Benvolio, Montague unokaöccse BETZ ISTVÁN Capulet, veronai családfő, a Montaguek ellensége RUPNIK KÁROLY Lady Capulet, a felesége DÓSA ZSUZSA Kisfaludy-díjas Júlia, a lányuk BALSAI MÓNIKA Kisfaludy-díjas Tybalt, Lady Capulet unokaöccse UNGVÁRI ISTVÁN Kisfaludy-díjas Capulet nagybácsi BALLAI ISTVÁN Aase-díjas, Örökös Tag Dajka JANISCH ÉVA Lőrinc barát SZILÁGYI ISTVÁN Aase-díjas János barát JACHINEK RUDOLF Patikus Mantuában SIMON GÉZA Érdemes Művész, Örökös Tag Ábrahám, Montague szolgája VÁNDOR ATTILA Baltazár, Rómeó szolgája VARGA VIKTOR Péter, Capulet embere KSZEL ATTILA Sámson, Capulet embere KELEMEN ZOLTÁN Gergely, Capulet embere ifj. PINGICZER CSABA stúdiós Őrparancsnok MÁTÉ RICHÁRD "Minek nevezzük a világ leghíresebb szerelmi történetét? Modern mítoszmesének? A közfelfogás leginkább ifjúsági regénynek tekinti. Pedig tragédia. De miért? Mit vétettek a szerelmes fiatalok? Semmit. Derék, jóravaló gyerekek. Egy rendes fiú találkozik egy kedves lánnyal, első látásra egymásba szeretnek, és ezt őszintén megvallják. Másnap titokban összeházasodnak. (…) és öt napra már közös sírban nyugszanak. Történetük lejátszódott, végzetük beteljesült: vasárnaptól csütörtökig. Ki ebben a bűnös

Clizia,szépleány		2004.03.09. 18:09
Machiavelli 1523 után kezdte látogatni a vendégszerető Fornaciari vacsoráit. Fornaciari birtoka egyébként a San Fredianóból kivezető, ma is álló kapu után terült el, tehát a XVI. században Firenzén kívül esett; a tulajdonost ide száműzték a városból. A száműzetés kellemes időtöltéssé változott azáltal, hogy Fornaciari baráti körrel vette körül magát. Ebben a társaságban ismerkedett meg Machiavelli egy Barbera nevű fiatal énekesnővel, aki - úgy tűnik - az író utolsó szerelme volt. Fornaciarit 1525. január 13-án feloldják a száműzetés büntetése alól; visszatérhet Firenzébe; a következő hónapban fényes bankettel kívánja megünnepelni az örvendetes eseményt. Maga Machiavelli is kiveszi a részét az ünnepségekből: darabot ígér, s egy hónap alatt meg is írja a Cliziá-t, második vígjátékát. Tagadhatatlan, hogy ez alkalommal Plautus Casina című darabjából merített ihletést, de az is nyilvánvaló, hogy az életrajzi elemeknek is nagy szerepe volt éppen a főszereplő, az öregedő Nicomaco megformálásában. Azt mondhatnánk, hogy Nicomacóban Machiavelli sok öniróniával saját magát örökítette meg; az öregedő Nicomaco ugyanúgy gyullad szerelemre a felcseperedett gyámlány, Clizia iránt, mint ahogy a javakorabeli Machiavelli a fiatal Barbera iránt. A darabot fényes ünnepség keretében 1525 februárjában mutatták be Fornaciari birtokán. Az ünnepségnek és magának a darabnak rövidesen híre ment Itália-szerte, ahogy a korabeli levelek azt bizonyítják. A Clizia első kiadása 1537-ben jelent meg; magyarra igen későn fordította le Tímár Lajosné, Olasz reneszánsz komédiák c. antológiában (Gondolat, 1972). Ha azt mondják: nyári színház - a válasz: bohóság. És nem is mondanak butaságot azok, akik ezt mondják. A kérdés csak az, milyen bohóság? Niccolo Machiavelli nem akármilyen vígjátékot írt. Összesen kettőt, az egyik a Mandragóra méltán közismert, szinte minden korban aktuális és ezért sokat játszott. A másik - ha úgy tetszik - vásári komédiája az általunk kiválasztott Clizia kevésbé játszott, de legalább annyira jó, kitűnő helyzetekre épülő és színészi alakításokra reményt adó darab, mint "ikertestvére". Bohózatot, vígjátékot, komédiát játszani semmivel sem könnyebb, mint tragédiát, sőt... Ezt kíséreljük meg most, mindannyiunk épülésére, mindannyiunk örömére. Figyelmüket és tapsaikat előre is megköszönve: Éless Béla rendező Niccolo Machiavelli: CLIZIA, SZÉPLEÁNY! - zenés reneszánsz komédia két részben - Tímár Lajosné fordítása alapján mai színpadra alkalmazta: SZŐDY SZILÁRD Zene: KOKAVECZ IVÁN Szereplők: Nicomaco, firenzei polgár Sofronia, a felesége Cleandro, a fia Pirro, a szolgája Doria, a szolgálólánya Palamede, Cleandro barátja Eustachio, felkérésre kérő Damone, a kedves szomszéd Sostrata, a felesége A Szerző és Ramondo Clizia SZILÁGYI ISTVÁN BÁNFALVY ÁGI VÁRFI SÁNDOR URMAI GÁBOR CSONKA ANIKÓ JUHÁSZ ZOLTÁN STUBNYA BÉLA CS. NÉMETH LAJOS VALLER GABRIELLA ÉLESS BÉLA JUHÁSZ MÓNIKA továbbá: BAGDI BELLA, SIMONYI RÉKA, MOHOSI BALÁZS, PAPP ZOLTÁN